Darálós keksz - Anyasüti

Ez egy nosztalgia sütemény gyermekkoromból. Annak idején gyakran készítettük ezt az egyszerű összetevős (búzaliszt, cukor, margarin) süteményt kakaósra, diósra, vagy vaníliás-citromosra, esetenként kókuszosra ízesítve. Aki nem tudná, ez egy ropogós "kukacszerű" keksz, amit a húsdaráló segítségével és direkt rá való alumínium feltéttel formázunk ki. A darálós keksz feltét VASEDÉNY üzletben néhány száz forintért szerencsére ma is kapható. A süti elkészítése nagy szakértelmet nem igényel, ugyanakkor némi türelemre és kézügyességre (négy kézre) feltétlenül szükség van.

Régóta motoszkált a fejemben a gondolat, hogyan is lehetne ezt a sütikét egészséges tápláló alapanyagokból leutánozni. Elsőre így sikerült. Mivel finom, ezért egyelőre meg is tartjuk a receptet.

Hozzávalók:

• 175 gramm főtt édesburgonya püré (párolóbetétben minimális vízzel és csipet sóval készült, villával könnyedén szét lehetett nyomkodni),
• 60 gramm kókuszolaj,
• 60 gramm zselatintojás (55 gramm meleg vízben oldunk 5 gramm zselatint, majd löttyintésnyi citromlével fehér habosra botturmixoljuk),
• 10 gramm őrölt mandula + 40 gramm zsírjára darált kókuszreszelék (együtt daráltam meg kávéőrlővel, nem variáltam külön-külön vele. Aki AIP-ozik, annak javaslom hogy földi mandula őrleménnyel csinálja ami hipoallergén),
• 10 ml citromlé,
• 5 gramm foszfátmentes paleo sütőpor,
• 150 gramm Anyasüti puha babakeksz lisztkeverék,
• opcionális és választható ízesítők: bourbon vanília őrlemény, gyömbér, ánizs, mézeskalács fűszer vagy őrölt fahéj-szegfűszeg... citrom-narancs fűszer azaz ki mivel szeretné, nekem most a bőséges bourbon vanília őrleményre esett a választásom.

Előkészületek:

1. édesburgonya puhára főzése, megfelelő mennyiség kimérése és a kimért 60 gramm kókuszolajjal való turmixolása,

2. többi hozzávalók pontos kimérése,

3. zselatintojás elkészítése.

Elkészítés:

Az édesburgonya pürét még melegen vagy langyosan a zselatintojással és a kívánt ízesítővel teljesen pépes homogénre összekeverjük. A lisztkeverékhez adjuk a kókuszos mandulás őrleményt, a sütőport, kipezsegtetjük a citromlével, majd a nedves anyagot hozzákeverjük, egynemű masszává dolgozzuk. Hűtőszekrénybe tesszük dermedni. Ez fontos, mert a húsdarálóval a puha massza nehezen és rosszul formázható ki, akkor lesz a legszebb és legjobb mintázatú a keksz, ha a tésztánk jó hideg. Tehát egyáltalán ne ijedjünk meg, ha a hideg tészta morzsálódik és szétesik, mert szobahőmérsékleten és a kezünk melegétől nagyon hamar a szükséges hőmérsékletre bepuhul. Bár a húsdaráló azóta már elektromos, a kekszek formázása még így is négy kezes kaland lett. Az egyik ember irányítja, ki-bekapcsolja a darálót és töltögeti folyamatosan a tésztát, a másik ember pedig a kezeit tálcaként használva lesi a kinyomott formák előbukkanását hogy aztán a tepsibe tudja igazítani. Gyakran készítek fázisfotót a sütik megszületéséről, most ez azért maradt el, mivel minden energiámat a formázásra kellett fordítani a kívánt eredmény érdekében. Ebből a tésztamennyiségből kb. másfél gáztepsi süteményt sikerült kiügyeskedni. Készültek karikák és egyenes kis rudacskák is.

180 Celsius fokra előmelegített sütőben nagyjából 10-15 perc alatt sülnek meg. A tepsit nem kell kikenni semmivel se, nem ragadnak le. A kekszeket hagyjuk a tepsiben kihűlni, hidegen könnyen fel tudjuk majd szedni. Nekem kissé pirosabbak lettek, mivel eredetileg arra számítottam hogy 20 perc sütést igényelnek a kekszek. Legközelebb már ezt is tudom.  Így natúran is nagyon finomak, de én felturbóztam csokoládéval is.

Csokoládémáz:

• 30 gramm kakaóvaj,
• 20 gramm kókuszolaj,
• néhány teáskanál kakaópor (karobporral is ugyanolyan jól működik),
• ízlés és diéta szerinti (por állagú) édesítő, én mostanában glicint használok ha a recept por állagú édesítést igényel.

Egy fazékban vizet forralunk, egy üvegtálkába a hozzávalókat összekeverjük, és gőz felett egybeolvasztjuk. Langyosra hűtést követően a kekszeket a csokimázba mártjuk, majd gyorsan tálcára pakoljuk és hűtőszekrénybe tesszük dermedni. Kb. fél óra múlva már ki is vehetjük onnan, és amit nem fogyasztunk el azonnal, rakjuk kekszes dobozba hideg helyre, néhány napig semmi baja nem lesz.

A nosztalgia érdekében türelmesebb anyukáknak csemetéknek közös programként javaslom kipróbálni a húsdarálós keksz készítést, de a massza formázható más módszerekkel egyszerűbben is, sütipecséttel, villával vagy kívánt formákat is szaggathatunk belőlük. Kekszkinyomó hengerbe nem jó, mert arra puhább lágyabb massza kell, ez pedig sűrűbb-keményebb.

UPDATE:

A darálós keksz receptjét alapul véve készültek ezek a kókusztallérok csokiba mártva.

A recepten annyit változtattam csupán hogy darált mandula nincs benne és a zsírjára darált kókuszreszelék 60 gramm került bele.

Tehát a hozzávalók így alakultak:

• 175 gramm főtt édesburgonya püré (párolóbetétben minimális vízzel és csipet sóval készült, villával könnyedén szét lehetett nyomkodni),
• 60 gramm kókuszolaj,
• 60 gramm zselatintojás (55 gramm meleg vízben oldunk 5 gramm zselatint, majd löttyintésnyi citromlével fehér habosra botturmixoljuk),
• 60 gramm zsírjára darált kókuszreszelék,
• 10 ml citromlé,
• 5 gramm foszfátmentes paleo sütőpor,
• 150 gramm Anyasüti puha babakeksz lisztkeverék,

A hozzávalókat összegyúrtam, rövid időre hűtőszekrénybe raktam, majd szilikon lapon elnyújtottam, sütipecsétezővel készítettem.

Ilyen szépek lettek:

A lisztkeverék gyártójának teljes kínálata itt található: www.paleonagykereskedes.hu